Szatmár-Bereg Tarpa, község Nyíregyházától ÉK-re, attól mintegy 72 km távolságra található. Legkönnyebben a 41-es útról, Vásárosnamény-Gergelyugornyánál leágazó úton érhető el. A falu Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti peremén közvetlenül a Ukrán határnál fekszik, területe 49,76 km2, s ezzel a legnagyobb a régió települései között. Délen, a község határában kanyargó Tisza folyó ártere határolja, még nyugaton és északon, a Szipa vize öleli körül. A falu határában magasodik a megye második legmagasabb pontja, a lösszel borított, andezitből álló vulkáni kúp, a Nagy-hegy (154 m). Bár a község neve csak 1299-ben bukkant fel László pap nevében (Ladislaus-de Turpa), aki a helyi Szent-András templom papja volt, de a feltárt honfoglalás kori leletek szerint már korábban is lakott hely volt. Nevét Corpa, Torpa, Turpa, alakban is használták, a19. században pedig Mező-Tarpa néven volt ismeretes. Fénykora a 18. század elejére a Rákóczi szabadságharc idejére esett. A tarpai születésű Esze Tamás tagja volt annak a küldöttségnek, amely Rákóczit 1703 - ban Lengyelországból hazahívta, majd a Tiszaháti felkelők élére állt és az ezredes kapitányi rangig vitte. Rákóczi 1708 augusztus 25-én Tarpát a hajdúvárosok sorába emelte, ám ezt 1711-ben a Szabadságharc bukásával a település elvesztette. A lakosság zöme mezőgazdaságból élt és a község határában magas szintű gazdálkodást folytattak. Nagy jelentősége volt a tarpai hegyen a szilva, körte, alma, és szőlőtermesztésnek. Egészen korai adat van arról, hogy nagy mennyiségben főzték itt a jó minőségű tarpai szilvapálinkát. A hegyen már a 16. században működtek borházak, borospincék. Az utcahálózat halmaztelepülést mutat, mely már a 17. században kialakult. Az évszázadok során a település a szomszédos falvak felé vezető utak mentén terjeszkedett. A népi építkezésben a hegyvidéki hatást tükröző favázas, meredek hajlású, taposott szalmából készült szegény paraszti lakóházak terjedtek el. Ezek közül mára csupán néhány maradt meg. A 19. század második felében indult meg azoknak a házaknak az építése, amelyek közül ma is sokat láthatunk a Kossuth, Rákóczi, és az Árpád utcán, melyek egyedivé, hangulatossá teszik a mintegy 2300 lakost számláló nagy történelmi néprajzi hagyományokkal rendelkező falu képét.